Az 5 elem, Nyár - a Tűz elem évszaka
Mielőtt megismernénk -csak érintőlegesen- a Kínai öt elem tanát (U-szin koncepció) megemlíteném, hogy vannak olyan vélekedések ősi magyarságunkat kutatók között, mely szerint eleink, a Hunok ősi világképe terjedt el az egész keleten. Vagyis a világ körforgása, a megszületés, az ősi elemek egymásból való keletkezése-táplálkozása, illetve az elmúlás, az egymást kioltó anyagok végtelen körforgása tarja életben a világot, és magát az embert is. Ha megértjük ezt a körforgást, az egymásra ható folyamatokat és társítjuk hozzá a Yin-Yang elméletben szereplő szervek kapcsolatait, megérthetjük a hagyományos kínai orvoslás logikáját és elméleti alapjait.
Az öt elem kínai neve: Wu Xing, (ejtsd: vu hszing) A wu írásjel jelentése öt, a xing jelentése utazni, menni. Általában úgy fordítják, hogy kifejezze a mozgást, az egymásba átalakulást. Ezért találkozhatunk öt fázis, öt mozdulat stb. elnevezésekkel is. Elterjedtebb azonban az "elem" elnevezés. Ez az elmélet ugyanúgy, ahogy a Yin és Yang viszonya, egy általános érvényű szabály, mely nemcsak az orvoslásra, hanem az összes létező természeti folyamatra érvényes. Míg a Yin és Yang azt a két ellentétes irányú mozgatóerőt fejezi ki, mely minden létezőt működtet, addig az öt elem tan azt a körforgást mutatja be, ahogy a természetben a különböző folyamatok lezajlanak. Vagyis ez egy dinamikus körforgás, melynek soha sincs vége. Az elmélet szerint a dolgok öt fázison (öt elemen) haladnak át, míg visszajutnak az elsőhöz, hogy aztán minden kezdődjön elölről. Legszemléletesebb példa erre az évszakok körforgása. (míg nálunk négy évszak szerepel egy évben, a kínaiak beemeltek egy ötödiket is a nyárutó-t, mely maga a központi Föld elemhez tartozik)
Ez az öt elem sorrendben a fa, a tűz, a föld, a fém és a víz. Az elemekhez nemcsak az évszakok, hanem egy sor más tulajdonság, érzet is kapcsolódik. Az "Öt Elem Tana" szerint minden dolog az öt elem jellemzőit tartalmazza. Az elemek aránya határozza meg a dolgok tulajdonságait, viselkedését, de minden ember tulajdonságát is. Az ember viszonylatában az egyes fázisokhoz, elemekhez funkciókat, szerveket is kapcsoltak, és miután szerveink is kapcsolatban (párokban) funkcionálnak, így yin és yang típusú szervek is tartoznak az egyes elemekhez.
A Tűz elem a nyári évszak, a kiterjedés, a kiteljesedés, a felfelé mozgás, a nyári forróság, és a déli napszak. Az emberi életben a testi és szellemi növekedés, fejlődés, az ifjú felnőttkor, vagy a családalapítás ideje. A Tűz felmelegít, aktivál, mozgat, "eleven, mint a Tűz", de kóros mennyiségben gyulladást, lázat okoz. Tűz elemhez a piros szín tartozik. Testünk alkotóelemei közül a vérerek tartoznak hozzá, szerveink közül a yin Szív, és Szívburok (azaz Erek Ura), valamint a yang Vékonybél és Hármasmelegítő* tartozik az irányítása alá. (* ez egy egyezményes szerv, mely a szervórában szerepel) A Szív szétárasztja, kiterjeszti a vért a Szívburok segítségével. A Szív tartja ellenőrzése alatt az egész gondolkodást és a gondolatok kifejezését, a tudatot, az érzéseket, sőt humorérzékünket is. A Szív működteti az önmagunkhoz vagy másokhoz való nagyvonalúságnak a képességét, hogy valaki a "szívén viseli valaki sorsát", a "jószívűség"-et, és a szeretni tudást. Tehát nem véletlen a szeretet, szerelem szív-ábrázolása sem. A Szívburok az érhálózatért felelős, a szívverésért, a szív frekvenciájáért. Energiahiányát jelzik a hideg kéz- és lábfejek, a frigiditás, a fösvénység, a túlzott zárkózottság, vagy a mosolytalanság. A Hármasmelegítő a szervezet egész energiaszabályozásáért felelős, a légzés mélységéért, a Szív által meghatározott testhőmérséklet biztosításáért és a három testüreg: a légzés, az anyagcsere, a szexualitás összehangolásáért. A Szív a külvilággal a nyelven keresztül tartja a kapcsolatot. A nyelvvel, beszéddel fejezzük ki gondolatainkat, érzéseinket. Aki "kiönti a szívét", az elmondja érzéseit, gondját. A nyelv formája, színe, mozgékonysága elárulja a Szívenergia állapotát.
A Tűzhöz érzelmi szinten az öröm tartozik. A boldogság pozitív érzelem, például "dagad a szíve az örömtől", de túlzott mértékben károsítja a Szív energiáját, továbbá a gyász, a bánat is, ha valami "nyomja a szívét". Tűz energiazavar a türelmetlenség, a kapkodás. A Tűz és szerve a Szív szereti a lágyságot, "lágyszívű", a hajlékonyságot, a "lobogást", ezt tartja egyensúlyban a keserű íz, amely keményít. A túl sok keserű "kőszívűvé" tesz, megszikkasztja a Lépet. A Szív a lágy sóssal erősíthető, az édessel nyugtatható, de a sok édes lefojtja a szívet.
A Föld minden ősi elképzelésben, mitológiában a termékenység, a táplálás, az anyaság szimbóluma. De az életadó "anyaföld" az átalakulásnak, átváltozásnak is a "táptalaja". Évszakként a nyárutó (későnyár) a megfelelője, de igazából jelképezi az összes évszak közötti átmenetet, nekikészülődést. Ugyanígy napszakként is az átmenetet testesíti meg, vagyis a hajnalt, vagy az alkonyt. Az ember életciklusaiban is az átmeneti időszak tartozik a Föld elemhez, mint a magzati lét, a kamaszkor, a változókor, vagy az életből a halálba való átmenetet, hiszen "porból lettünk és porrá leszünk" és idővel "visszaadatunk az anyaföldnek". Időjárási tényezője a felhősödés, eső, nyirkosság, mint az átalakulás kifejezője, valamint a föld termékenységének feltétele. A Földtől tehát táplálékot kapunk, mely a nyári hőségben érlelődött, és eközben nedvességet sugároz ki magából. A hozzá tartozó szín a sárga-barna. Szerveink közül a yin Lép, és a yang Gyomor tartozik a Föld irányítása alá. A Lép energiakörébe tartozik a hasnyálmirigy és annak feladatai is. A Lép a "nagy átalakító", szabályozza az emésztést, a táplálék átalakítását, felszívását, tárolja a táplálkozási energiát, keringésbe hozza és szétosztja a táplálékot. Persze a táplálás a vérre is vonatkozik, jórészt a vér révén is valósul meg. A Lép gyűjti össze a vért, az erekben tartja, táplálja az érfalakat, szabályozza az alvadást. Meghatározza a zsírszövet, a kötőszövet, a tartószalagok állapotát, ezáltal helyükön tartja a belső szerveket. A Lép energia gyöngülése tetten érhető gyomorsüllyedésben, végbél és visszér problémáknál, vérzési rendellenességekben. A Léphez tartoznak a nyirokszövetek, nyirokerek, nyirokcsomók, a mandulák, a féregnyúlvány, a bélnyálkahártya kötőszövetek, a vörösvértestképző csontvelő, az emlőmirigyek. A Lép szabályozza az étvágyat, az ízek megkülönböztetését, az íz érzést. A Lép a Gyomorral együtt felel a nyálelválasztásért, valamint a folyadékok nyákká, anyatejjé alakításáért. Energiahiánykor a nyák besűrűsödik, elapad az anyatej. A földelem szervei a szájon keresztül kapcsolódnak a külvilághoz.
A Földhöz az édes íz kötődik. Az édes kis mértékben táplálja, nagymértékben megtámadja a Lép energiáit. Hatása a savanyúval elnyomható. A Lép energiája édessel erősíthető, keserűvel gyengíthető. A Föld az energiaközpont és a gondolkodás irányítója. Ha kevés a Föld energia, akkor cél nélküli, zavaros gondolkodás, aggódás, aggályoskodás, töprengés lesz a jellemző, aminek hatására az életenergia megakad. Ez gátolja a Lép átalakító funkcióját, ami emésztési rendellenességekhez, gyomorfekélyhez, étvágytalansághoz, szellemi tunyasághoz és a testben nehézség-érzéshez vezet. Ha nincs étvágyunk, vagy éppen túlzottan is van, az a lép és a hasnyálmirigy műve.
A nyári hőségben jellemzően gyakoriak a szívproblémák, az érrendszeri problémák előtérbe kerülnek. A nyárutó jellemző betegsége a szénanátha, melynek a keleti orvoslás szerint a meggyengült lépműködés a talaja, de hogy a nyugati ember számára nyilvánvalóbb példát mondjak: ilyenkor jellemző a gyomor-nyombélfekély kiújulása is.
A hatalmas keleti puszták felett még ringatja a szél őseink szellemét, és mindaz ma is igaz, mit egykoron a világról és benne az emberről hittek.
Forrás: https://keletimedicina.hupont.hu/27/hko-ot-elem-tana Letöltés: 07.24. 17:29